FELSŐBBFOKÚ TANULMÁNYOK INTÉZETE KŐSZEG
HUN / ENG  
A közelmúlt eseményei
2017. november 20.
10:00
Nemzetközi reakciók az 1956-os magyar forradalomra

Előadó: Nagy András történész (Pannon Egyetem)

Időpont: 2017. november 20. hétfő 10.00 óra

Helyszín: Zwinger - Kőszeg 9730 Chernel u. 16.

Ismertető:

Több mint hat évtized telt el a forradalom leverése óta, jelentősége azonban nem csökken az időben. Hiszen nem csak a magyar történelem fordulópontjáról volt szó, hanem rendkívüli nemzetközi hatású eseményről, amelyre különféle nemzetek adtak jelentős válaszokat, mind az eufórikus, mind a tragikus napokban.

A nemzetközi kontextus azért is döntő, mert a forradalmárok számára az egyik legfőbb - ha nem egyedüli - reményforrást a nemzetek közössége: az ENSZ jelentette. Magyarország 1955-ben csatlakozott a világszervezethez, amelynek Alapokmányát a sztálinista vezetők fogadták el, míg a konkrét végrehajtás New Yorkban az ÁVH feladata volt. Az ENSZ a kritikus pillanatokban - részben mindezek következtében - nem volt képes politikai megoldást találni a "magyar problémára," (terminológiájuk szerint), ugyanakkor a humanitárius válság kezelésében rendkívüli szerepet játszott, mind Magyarországon belül, mind kívül (200.000 menekült hagyta el hazáját). Az ENSZ aktivitása és passzivitása sem a véletlen műve volt - mint a közelmúltban hozzáférhetővé vált dokumentumok tanúsítják -, miként az is nyilvánvalóvá vált, hogy hatékony szabotázs vette elejét bármiféle megoldásnak.

A tagállamok reakcióinak változatossága ugyancsak történelmi jelentőségű. A kelet-európai szocialista országok "koncentrikus körei" igen eltérően reagáltak a magyar eseményekre (Lengyelországtól Romániáig), míg a jugoszláv vezetés kritikus és fatális szerepe azért kapott különös súlyt, mert az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik alapítójaként tágabbra nyitotta a koncentrikus köröket: a harmadik világ irányába.

A hozzáférhetővé vált dokumentumok a magyar eseményekre globális perspektívából is ráirányítják a figyelmet, mivel az ENSZ válságkezelési kísérletei során különféle országok kapcsolódtak be a magyar ügyet vizsgáló különbizottság munkájába (Dánia, Ceylon, Ausztrália, Tunézia és Uruguay), a későbbiek során pedig egy thaiföldi, majd egy új-zélandi diplomata képviselte a "magyar ügyet" az ENSZ-ben. Mindez egy globális dialógus kialakulásához vezetett, mint a közelmúltban hozzáférhetővé vált iratok tanúsítják, amelyek egyszersmind segítenek ennek az összetetten tragikus szituációnak a megértésében, amelynek nyomán az ENSZ magára hagyta Magyarországot, s ennek során feltárta a világszervezet mozgásterét, döntéshozatalának dinamikáját, esélyeit és korlátait; mindezek pedig napjainkig is meghatározóak.

13:30
Palánkai Tibor: Javaslat az integráció elmélet újragondolására
Gondolatok az EU jövőjéről elméleti közelítésben

Palánkai Tibor angol nyelvű előadása



Időpont: 2017. november 20. 13.30 óra

Helyszín: Zwinger - Kőszeg 9730 Chernel u. 16.

Rövid ismertető:

Az integráció kiterjesztett, átfogó és organikus meghatározását javasolom, ami túllép a hagyományos definíciókon.  A jelenlegi nemzetközi integrációra koncentrálok, amit komplex és sokdimenziós folyamatnak tekintek. Fő összetevői: a globális és államközi regionális integráció (EU vagy ASEAN).

A nemzetközi integráció még torzó, mély válságban van. Súlyos hiányosságok és deficitek terhelik, ezek kezelése és megoldása rendkívüli fontossággal bírna. Az elemzések kapcsán az EU jövőjére és reformjára koncentrálok. Részletes konkrét javaslatokba nem bocsátkozom, inkább a komplex elméleti megközelítés alapján, a tenni valók és a reformok dimenzióinak a kiterjesztésére törekszem, s ebben a vonatkozásban szeretnék vitát generálni.

Az elméleti alapú, komplex közelítés az elemzés távlatainak kiterjesztésével, azonosítani törekszik az integrációs folyamatok fejlődését, tendenciáit, jellemzőit, összetevőit és a válság fő okait. A reformoknak új területeit és aspektusait veti fel, s azokat igyekszik szélesebb összefüggésekbe helyezni. A válaszokat és a megoldásokat csak inkább jelzem, az átfogó és részletes politikai javaslatok kidolgozása túlmegy a tanulmány keretein.


15:00
Magyarics Tamás: Az Obama adminisztráció öröksége


- Kül- és biztonságpolitikai szempontból Magyarics Tamás angol nyelvű előadása

Időpont: 2017. november 20-án, hétfőn 15.00 órakor

Helyszín: Zwinger - Kőszeg 9730 Chernel u. 16. 

Barack Obama elnökségét nagy várakozások előzték meg. Kampánybeszédeiben lényegében a nemzetközi kapcsolatok realista megközelítését hangsúlyozta, ellentétben a liberális és neokonzervatív demokráciaexporttal vagy a nemzetépítéssel. Az előző adminisztráció külföldi kötelezettségvállalásaival szemben jobban összhangba kívánta hozni az Egyesült Államok céljait és képességeit/lehetőségeit. Az előadás három kulcsfontosságú területre kíván koncentrálni: az Oroszországgal fennálló viszonyra a "reset" után; az "arab tavaszra", illetve az Obama adminisztráció politikájára a tágabb Közel-Keleten; valamint az Ázsia-Csendes-óceán térségre a "pivot" vagy "rebalance" kontextusában. Végül választ szeretne adni a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikai helyzete és a világban elfoglalt helye változott-e, és ha igen, mennyire Barack Obama elnöksége alatt. 

Magyarics Tamás életrajzát ITT találja. 



18:00
Nagy András: 1956 a politikában és az irodalomban - Tudomány a kocsmában


"1956 továbbélése a politikában és az irodalomban" címmel rendezi következő Tudomány a kocsmában c. eseményét a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete és a Pannon Egyetem Kőszeg Kampusza.

Előadó: Nagy András történész (Pannon Egyetem)

Időpont: 2017. november 20. hétfő 18.00 óra

Helyszín: Tóth Pincészet - Kőszeg 9730 Rákóczi u. 6. sz. 



Ismertető:

Több mint hat évtized telt el a forradalom leverése óta, jelentősége azonban nem csökken az időben. Hiszen nem csak a magyar történelem fordulópontjáról volt szó, hanem rendkívüli nemzetközi hatású eseményről, amelyre különféle nemzetek adtak jelentős válaszokat, mind az eufórikus, mind a tragikus napokban.

A nemzetközi kontextus azért is döntő, mert a forradalmárok számára az egyik legfőbb - ha nem egyedüli - reményforrást a nemzetek közössége: az ENSZ jelentette. Magyarország 1955-ben csatlakozott a világszervezethez, amelynek Alapokmányát a sztálinista vezetők fogadták el, míg a konkrét végrehajtás New Yorkban az ÁVH feladata volt. Az ENSZ a kritikus pillanatokban - részben mindezek következtében - nem volt képes politikai megoldást találni a "magyar problémára," (terminológiájuk szerint), ugyanakkor a humanitárius válság kezelésében rendkívüli szerepet játszott, mind Magyarországon belül, mind kívül (200.000 menekült hagyta el hazáját). Az ENSZ aktivitása és passzivitása sem a véletlen műve volt - mint a közelmúltban hozzáférhetővé vált dokumentumok tanúsítják -, miként az is nyilvánvalóvá vált, hogy hatékony szabotázs vette elejét bármiféle megoldásnak.

A tagállamok reakcióinak változatossága ugyancsak történelmi jelentőségű. A kelet-európai szocialista országok "koncentrikus körei" igen eltérően reagáltak a magyar eseményekre (Lengyelországtól Romániáig), míg a jugoszláv vezetés kritikus és fatális szerepe azért kapott különös súlyt, mert az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik alapítójaként tágabbra nyitotta a koncentrikus köröket: a harmadik világ irányába.

A hozzáférhetővé vált dokumentumok a magyar eseményekre globális perspektívából is ráirányítják a figyelmet, mivel az ENSZ válságkezelési kísérletei során különféle országok kapcsolódtak be a magyar ügyet vizsgáló különbizottság munkájába (Dánia, Ceylon, Ausztrália, Tunézia és Uruguay), a későbbiek során pedig egy thaiföldi, majd egy új-zélandi diplomata képviselte a "magyar ügyet" az ENSZ-ben. Mindez egy globális dialógus kialakulásához vezetett, mint a közelmúltban hozzáférhetővé vált iratok tanúsítják, amelyek egyszersmind segítenek ennek az összetetten tragikus szituációnak a megértésében, amelynek nyomán az ENSZ magára hagyta Magyarországot, s ennek során feltárta a világszervezet mozgásterét, döntéshozatalának dinamikáját, esélyeit és korlátait; mindezek pedig napjainkig is meghatározóak.