FELSŐBBFOKÚ TANULMÁNYOK INTÉZETE KŐSZEG
HUN / ENG  

Polányi Központ


Fenntartható Társadalmak, Kultúrák, Gazdaság, Intézmények, Környezet



A Polányi Központ a világgazdaság komplexitásából fakadó kihívásokat, illetve azok jóléttel kapcsolatos összefüggéseit vizsgálja. A Központ dinamikus teret biztosít a több tudományágat érintő kutatásnak, felöleli az elméletet (szemináriumok során) és a gyakorlatot (szakpolitikai ajánlások formájában), illetve tevékenysége kiterjed az emberi jogokra, gazdasági egyenlőtlenségre, valamint a gazdasági globalizáción át a demokratikus kihívásokra.   A kutatás és annak gyakorlati alkalmazása a jelenleg Európában, illetve a világ más területein kibontakozó (gazdasági, politikai, környezeti, technológiai) krízishelyzetek kiváltó okaira összpontosít. Történelmi vonatkozását, globalizációhoz való kapcsolatát, illetve a jövőbeli távlatokat illetően kiemelt szerepet kap a kelet-európai, illetve a közép-európai térség. A Központ programjaival a regionális, határokon átívelő együttműködés előmozdítására vállalkozik.


A világgazdaság társadalmi és politikai hatását érintő kutatás

A globális gazdaság egyfelől jólétet, gazdagságot, prosperitást teremt, másfelől szélsőséges szegénységet, egyenlőtlenségeket, társadalmi polarizációt, ezáltal súlyosbodó politikai feszültségeket és erőszakot generál. Az ellenőrizhetetlen globális piacok fokozzák az élelmiszer-bizonytalanságot, a természeti erőforrások és örökség tönkretételének folyamatát, ezáltal fokozatosan mélyítik a megosztottságot és szembenállást.

Az összefonódó válságfolyamatok felerősítetten jelennek meg a helyi, nemzetállami és regionális kormányzati szinteken, a jog, a szabályozási rendszerek és elszámoltathatóság elbizonytalanodását, gyakran ellehetetlenülését eredményezve. Mindez az elmúlt évtizedben látványosan ásta alá a demokratikus intézmények hatékonyságát és a beléjük vetet társadalmi bizalmat.

Ezért szükség van azoknak a gondolkodásunknak, mentalitásunknak és viselkedésünknek keretet adó paradigmáknak - és összetevőiknek - a vizsgálatára, amelyek jelen gazdasági és politikai berendezkedéseinket meghatározzák.


A szolidaritás és vitathatóság politikája

A II. világháború óta a nemzeti önrendelkezés elvét, s a "mi" (állampolgárok) és "ők" (külföldiek) közötti politikai megkülönböztetést a különböző ideológiák széles körben felhasználták. Ez különösképp nyilvánvalóvá vált az elmúlt időszakban Európában a menekültek, s migránsok beáramlásával. A kutatást egy szenior, illetve fiatal kutatókból álló nemzetközi interdiszciplináris csoport vállalta. Célja, hogy felfedezze a transznacionális szolidaritás politikáját, feltérképezze a véleménykülönbözőség és konfliktus egyre gyakoribb, globálisan jelentkező eseteit, összpontosítva Közép- és Kelet- Európára, a Balkán Térségre és Törökországra. A kritikus kutatás és elemzés Európa átalakulóban lévő politikai helyzetére fókuszál, amely a jelenleg halmozódó válságok eredményeképpen alakul ki. 


 Az Európa-tanulmányok jövője: A globális szereplők és a piaci erők hatása

A fő kutatási témák a társadalmi és politikai gazdaság átfogó keretein belül mozognak,s a következő területeket ölelik fel: a gazdaságot, illetve társadalomtudományokat érintő módszertani tanulmányok, ideértve a természeti tudósok és filozófusok nézeteit: a (társadalmi) vállalkozás tanulmányai, illetve annak előrehaladását segítő, illetve hátráltató tényezők; közigazgatási, valamint szerkezeti kérdések az egészségügy és az oktatás terén zajló, társadalmi jólétet célzó programok felépítésével és végrehajtásával kapcsolatosan; a demográfiai változások tanulmányozása, figyelem bevéve az elöregedést, illetve annak hatását a keresletre, nyugdíjakra, nyugdíjazásra, munka/élet egyensúlyra; mezoökonómia, a gazdaság "hiányzó középútjának" tanulmányozása - annak meghatározása, mérete, jelentősége; a megszorítás hatásai; a pénzügy szerepe; a vagyon és jövedelem elosztásának romlása, s ennek következményei. 

A kutatás elemző jellegű, ugyanakkor empirikus tanulmányok támasztják alá.  A kutatókat arra ösztönözzük, hogy a kormányokat, a nemzetközi intézményeket, az üzleti szférát, valamint az akadémiai közösségeket érintő szakpolitikai vonatkozásokra rávilágítsanak. A flexibilitással ötvözött intenzív tematikus szemináriumok növelik Kőszeg vonzerejét, illetve pozitív visszhangját a hazai tudományos és kulturális életben. 


Közép-Európai Tanulmányok

Közép-Európát Terra Incognita-nak tekintjük az “észak és dél" közötti globális értekezésben. A jelenlegi migránsválság rámutatott, hogy a makró régiók jelentős mértékben szembekerülhetnek a globális problémákkal, annak ellenére, hogy a migráció kiváltó okai meglehetősen távoliak. Ebben a tekintetben Közép-Európa viszonylag homogén régiónak bizonyult, s a globális válságra meglehetősen egységesen reagált - míg a globális problémákat érintő erkölcsi vonzat nem kapott figyelmet. Közép-Európa a "Nyugatot" tekinti vonatkoztatási pontjának, így az elmaradottság okozta állandó feszültséggel küzd. Ugyanakkor a közép-európai országok a világ fejlett részéhez tartoznak, s ebből kifolyólag aktívan részt kellene venniük a globális együttműködésben. A szolidaritás homályos és generalizált fogalmát ki kellene egészíteni a kölcsönös függés (interdependencia) fogalmával. Ez a program rámutat azokra a nehézségekre, amelyek az interdependencia korában megakadályozzák Közép-Európa globális kommunikációba történő bevonását.  



Közép-Európa globális nézőpontból

Számos esetben az integráció és demokrácia globális problémái az észak-dél összehasonlításban tükröződnek. Ez arra enged következtetni, hogy a demokratikus hiányosságok délen csúcsosodnak ki, ahová Közép-Európa is tartozik. Ezen régió már régóta nem rendelkezik stabil demokratikus eszközökkel, s az átalakulás folyamatából hátránya származott, amely erős társadalmi hanyatláshoz vezetett. Ez a hanyatlás szélsőségeket idéz elő, s komoly fenyegetést jelent az integrációs irányelvek számára. Ezzel összhangban, a globális problémákat a közép-európai társadalmak elé kell tárni. Ez a program szemináriumok, konferenciák, illetve publikációk révén támogatja a régió globális, illetve európai értekezésben való részvételét.


Identitás- és kisebbségi tanulmányok

Az 1980-90-es években lezajlott, a konstruktivizmus, illetve a poszt-modernizmus irányába való paradigmaváltás óta a nemzetállamokra és nacionalizmusra irányuló kutatás ugyan innovatív jellegű, ám sokat veszített kiinduló erejéből. A fogalmi viták polémiára hajaznak, míg számos esettanulmány ismétlődőnek tűnik. Ez az együttműködési projekt két antwerpeni intézménnyel való partnerségen alapszik, az Antwerpeni Egyetem Marginális Nemzetek és Nacionalizmus  projekttel és a kormányzati támogatású Research Institute for the Study of Nationalism in Antwerp [Flamand Kutatóközpont a Nacionalizmus Tanulmányozásáért] DIANE projektjével. Ez utóbbi a 18. századtól napjainkig tartó európai nemzeti mozgalmak adatbankját állítja fel. Célja, hogy háromféle módon újítsa meg a kutatást: 1) Tematikusan tanulmányozza azon csoportokat, amelyek nem részei a nemzeti/nacionalista mozgalmaknak, s elutasították a nemzeti integrációt és/vagy eddig kevés kutató foglalkozott velük; 2) Módszertani és heurisztikus szempontból átdolgozza a nacionalizmus-tanulmányokat, mint például a várostörténetet és népi módszertant,  egyesítve a kutatókat a történelem, politikatudomány, szociológia, antropológia, irodalomtudomány területeiről, illetve további területekről; 3) Földrajzi szempontból integrálja, illetve összehasonlítja azokat a ‘marginális’ eseteket, amelyek gyakran nem kapnak figyelmet. Kutatás folyik abban a kérdéskörben, hogy az átlagemberek etnikai és nyelvi közösséget formálva miként azonosulnak a "nemzet" fogalmával, illetve politikai közösségként a nemzetállam fogalmával. Ezekben a tanulmányokban kiemelt szerepet kap a Balkán Térség, illetve Kelet-Közép-Európa.


2017. őszi félév szakmai tervei


Kutatók:

Jody Jensen, a Központ koordinátora

Stuart Holland, tudományos munkatárs

Dimitar Nikolovski, tudományos munkatárs

Juozas Kasputis, tudományos munkatárs

Igor Stipic, tudományos munkatérs


Ösztöndíjas kutatók:

Senior kutatók: 

2017:
Danilo Türk
Szabó Máté

2016: 
Evin, Ahmet: Muslims in Europe: Integration or Isolation?
Kardos, Gábor: HungarianHomeland Minorities, Immigrant Minorities: Mind the Gap?

Post-doktor kutatók:

2017:

2016: 
Polegkyi, Olegsii:  The Idea of 'Intermarium' of Foreign Policy Discourse of Ukrainian and Polish Elites
Soarez, Alfredo: PortugueseA Political and Legal Framework to Address Forced Migration in a Globalized World with Implications for the European Union

Junior kutatók:
2017:
Weronika Grzebalska:Citizen Warriors in a Post-Security State. Militarism, Mamory Politics and Gender in Post-2004 Poland 
Astrea Pejovic: Symbolic capital of forgotten heroes in former Yugoslavia: From nationalism to socialism and then back again 
Felix Bender: To Whom Should We Grant Asylum? Liberal Democracies and the Obligations towards Refugees 
Felipe Santos: Disconnect and Reengage: Contenious Collective Responses tot he Crisi of Neoliberism 
Kralj Lovro: History and Memory of the Ustasha Atrocities Between Myth and Reality 
Miles Maftean: The Populist Crisis of Pluralist Democray: How to Safeguard Democratic Instituions in Central and Eastern Europe 


2016:
Mugnaini, Martina:The influence of the political-institutional and social networks on the integration planning in the ASYLUM SEEKERS reception centers
Naum Trajanovski: Tracing the New Political Feature of the Post-Yugoslav Right Wing: The Anti-Communist Public Discourse in Comparative Croatian, Macedonian and Serbian Perspective, 2008-2016 
Sanchez, Thomas Kinneary: An Investigation into the Contributions of Lawyers from Eastern Central Europe and the Building of a Regional International Law 
Stipic, Igor: Formation of Political Regime in Bosnia and Herzegovina as a result of type of transition to and consolidation of democracy after the Civil War
Swerdlyk, Sara: The Making of teh Romani Refugee: A Global Ethnography from Hungary to Canada



***


 
Fenntarthatósági tanulmányok program 





A Milleniumi Fejlesztési Célokat (MDG) 15 évre fogadta el 2000-ben az ENSZ Közgyűlése (www.un.org/millenniumgoals), azzal az alapvető céllal, hogy radikálisan csökkenjen a szegénység, különös tekintettel a fejlődő világra. A dokumentum átfogó célkitűzésként határozta meg, hogy a megfelelő feltételek megteremtésével felére csökkenjen a mélyszegénységben élő embertársaink száma. Az MDG-célok ugyan felélénkítették a legszegényebbek szükségleteinek kielégítését célzó törekvéseket, ám számos térségben, elsősorban a Szahara alatti Afrika régióiban, a célok elérése nem sikerült. A Milleniumi Fejlesztési Célok program folytatásaként, az ENSZ-ben zajló hosszas tárgyalásokat követően a 2015. szeptemberében megrendezett Fenntartható Fejlődés Csúcskonferencia elfogadta a 15 évre szóló Fenntartható Fejlődési Célokat (SDGs), mint a Milleniumi Fejlesztési Célok folytatására épülő globális kezdeményezést. A Fenntartható Fejlődési Célok transzdiszciplináris kutatási együttműködést igényelnek. 

A Fenntarthatóság-tudományi Program elsődleges célja, hogy hatékony eljárásokat dolgozzon ki a regionális, a nemzeti és a helyi döntéshozatali folyamatok támogatására. A legkorszerűbb adat- és tényalapú módszerek - a Big Data, a bizonytalanság- és kockázatelemzés, a fenntarthatóság mennyiségi, adatszerű elemzése, a globális modellezés, az ágens-alapú modellezés, a komplexitás és nagy hálózatok - segítségével kísérli meg a fenntarthatóság pályáinak megtervezését.

 A fenntartható-tudományi program a társadalomtudományok, műszaki tudományok, illetve a természettudományok közötti kölcsönös kapcsolatok feltárásával és hatékonyabbá tételével épít hidat a politikai döntéshozatal és tudomány közötti szakadék áthidalása érdekében. Ezen a területen a kutatás egyik alapkérdése  a különböző térbeli és időbeli skálák egymásba ágyazása az optimális fenntartható fejlődési stratégiák meghatározásához. 


Fenntartható energia és energiaügy

Egy ország vagy egy régió átfogó fejlesztési lehetőségeit alapvetően meghatározzák az energiatermeléshez és az energiafogyasztáshoz kötődő folyamatok. A kérdéskörben való eligazodás azonban csak a természet- és a társadalomtudományok szoros együttműködése által lehetséges; a múlt példái megmutatták, hogy a technológiai célok optimális megvalósítását még akkor is meghiúsíthatják társadalmi és politikai körülmények, ha a szükséges gazdasági feltételek adottak.

A fejlődés fenntarthatósága hosszú távon csupán nagyobb mértékű komplexitással együtt lehetséges. Az evolúció iránya a bonyolultabb rendszerek, nagyobb mértékű komplexitás felé mutat, s ez a rendszer entrópiájának megváltoztatásával történik. Napjainkban azonban a rendszerbiológiai és a kvantitatív rendszerekhez kötődő ismeretek már lehetővé teszik, hogy ezen a területen is előbbre lépjünk.

A projekt a Komplexitás és Big Data Programban folytatott kutatásokhoz, valamint a konfliktusra és a fejlődési rendszerek együttműködésére irányuló, több területet átfogó kutatási programhoz is kapcsolódik.

Különböző skálájú fenntartható vízrendszerek a Globális Változások korában

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a XXI. század egyik legsúlyosabb problémája az édesvízi-rendszerek fenntarthatósága. Nem csupán az édesvíz egyre csökkenő hozzáférhetősége ad okot az aggodalomra, hanem a vízbiztonságnak az élelmiszer-, és az energiabiztonsággal való egyre komplexebb összekapcsolódása is.
Az utóbbi időben a nagy és rugalmas energiatároló kapacitással párosuló vízenergia fontossága megnövekedett, mert az egyre szélesebb körben felhasznált megújuló szél- és napenergia szakaszos üzemű, az ugyancsak növekvő nukleáris energiatermelés pedig nem alakítható a gyorsan változó igényeknek megfelelően. Ugyanakkor a víz a klímaingadozás, illetve klímaváltozás hatásainak fő vektora. A hatások zöme a vízzel, a víz által és a víz következtében keletkezik, legyen szó az árvizek kialakulásának vagy tengerszint-emelkedésének megnövekedett valószínűségéről, vagy azok együttes előfordulásáról.
A víz-energia-élelmiszer összefüggés-láncolat mellett, számos hasonlóan szerteágazó és sérülékeny kapcsolat létezik, mint például a víz és a közegészségügy, az ökoszisztéma szolgáltatások kapcsolatrendszere vagy a migrációs jelenségek komplex összefüggése a vízzel. A vízrendszerek fenntarthatósága szorosan kötődik gazdasági, társadalmi és politikai folyamatokhoz is, és könnyen okozhatja ezek instabilitását. Mivel az egy főre jutó vízmennyiség az elmúlt 40 évben jelentős mértékben - több, mint 50%-kal csökkent - a víz komoly konfliktusok forrása lehet, különösen a gyors népességnövekedésű fejlődő világban, melyhez még a klímaváltozás okozta bizonytalanságok is hozzáadódnak. 

A kutatás célja az összetett vízrendszerek dinamikájának és bizonytalanságainak alaposabb megértése a különböző térbeli és időbeli szinteken a lehetséges vízügyi konfliktusok megoldása érdekében. A projekt a globális környezeti modellezés, a távérzékelés (remote sensing) és a big data módszertanát alkalmazza. A társadalmi, gazdasági és környezeti rétegekkel összekapcsolt nagy  adatbázisokat a gazdasági és társadalmi dinamikát leíró modellek segítségével fogjuk elemezni. A kulturális és társadalmi antropológia szempontrendszere által pedig kiemelt figyelmet fordítunk a problémakomplexum elhanyagolhatatlan részét képező helyi kultúrákra. A program további célja, hogy példát adjon arra, miként építendők be a különböző tudományok eredményei a fenntartható vízügyi fejlesztés tervezésébe, kivitelezésébe és ellenőrzésébe, valamint a fenntartható fejlődési pályák meghatározásába. Az integratív inter- és transzdiszciplináris megközelítésmód lehetőséget teremt arra is, hogy a tudomány, a mérnöki gyakorlat, a kormányzás és a gazdálkodás szempontjai kölcsönösen hatást gyakorolhassanak egymásra.


Fenntartható üzleti modellek és a társadalmi megújulás

A fogyasztók és döntéshozók környezeti tudatosságának növekedése egyre inkább hatást gyakorol a vállalati szféra működésére is. Ennek eredményeképpen napjainkra a vállalati menedzsment kifinomult eszközöket fejlesztett ki a termékek és szolgáltatások, valamint a folyamatok hatékonyságának javítására, a környezet terhelésének csökkentésére (pl. életciklus-elemzés, környezeti irányítási rendszerek, stb.). Ezek mellett a jobbára inkrementális változást hozó intézkedések mellett, olyan új, innovatív üzleti modellek is megjelentek (mint pl. a közösségi gazdaság vagy a termék-szolgáltatás rendszerek), melyek magukban hordozzák a gazdasági és ezáltal társadalmi folyamatok alapvető átalakulását is. A gazdaságban lejátszódó változások üteme és annak a környezetre és társadalomra gyakorolt lehetséges hatásai a gazdaság-, környezet- és társadalompolitika állásfoglalását és aktív fellépését sürgeti. Ehhez azonban nem állnak még rendelkezésre a szükséges adatok és eszközök. A Fenntarthatóság-tudományi Program keretében tervezett alábbi két kutatási irány ezt a hiányt igyekszik pótolni.

A program keretében vizsgálni fogjuk az új, innovatív üzleti modellek fenntarthatóságát, az újszerű működési formák mögött meghúzódó motivációkat, illetve azokat a körülményeket, amelyek esetén pozitív társadalmi és környezeti hatást fejthetnek ki. A technológiai fejlődés új üzleti elvekkel való kombinálása olyan lehetőségeket nyithat meg, melyek a fenntartható fejlődés szempontjából is jelentős előrelépést jelentenek Az Új Közép-Európa II. Projekt keretében létrehozott Projekt Fenntarthatóság Elemző Eszköz használatával empirikus kutatásokat fogunk folytatni.

Állandó kutatók:

Kerekes Sándor, a program koordinátora
Zilahy Gyula, tudományos munkatárs

Ösztöndíjas kutatók:

Senior kategória:

Csernai, László: Energy Production and Quantitative Assessment of Sustainable Development

Post-doktor kategória:

Bodor, Mónika: The Impact of the Requirements of Sustainable Development to Employment

Junior kategória:

Magasházi, Anikó: Can Local Institutions Foster Innovation in the V4 Countries Amidst Global Networks of Transnational Corporations?
Papp, István: Advanced Sustainable Energy
Spinnangr, Susanne Flř: Quantitative assessment of entropy, and its importance in the development of sustainable energy
Xie, Yilong: Energy Production and the Quantitative Assessment of Sustainable Development





***



Konfliktus és Kooperáció Program 





A bioszféra és emberi társadalom jelenlegi állapota 3,5 milliárd év biológiai, illetve legalább 10,000 év kulturális fejlődésre tekint vissza. Az evolúciós egységek sikeres összekapcsolódása nélkül még a baktériumok sem jöttek volna létre, az összetett organizmusokról, az emberi kultúráról és civilizációról nem is beszélve. Az emberek "szuper-együttműködők", képesek nagyobb csoportokban közös célért tevékenykedni jelentős genetikai rokonság nélkül is. E nagyszerű képességet a természetes nyelv egészíti ki, amely a gazdag szimbolikus szótárat összetett mondattannal vegyíti. Az emberi együttműködés genetikai és kulturális alapjainak tisztázása nem csupán abból a szempontból kiemelkedő fontosságú, hogy megértsük, miként jöttünk létre, de azon problémák megoldása tekintetében is, amelyek több együttműködést igényelnek a jövőben. A fenntarthatóságnak vagy együttműködésen alapuló megoldása lesz, vagy egyáltalán semmilyen. 

A Központ a mélyebb megértést szolgáló kísérletek megtervezése és elvégzése által kutatja 

·az együttműködés biológiai és kulturális mechanizmusait, valamint ezek alakulását az evolúció során. A biológiai együttműködések vizsgálatából hasznos tanulságok vonhatóak le, mert ezek több milliárd éves evolúció sikeres termékei.

·Vizsgáljuk az egyenlőségre törekvő viselkedés (mint például az étel megosztása) és a nyelv (beszélt, énekelt, vizuális) gyökereit.

·Különös figyelmet szentelünk a szereplők közötti, különféle dimenziókban megnyilvánuló heterogenitásnak.

·Kutatjuk az együttműködés módozatait, valamint a biológiai és a kulturális öröklődés kölcsönhatását;

·a társadalmi normák terjedését, egyrészt az egyenlőség-egyenlőtlenség, másrészt a konfliktus-kooperáció dimenziók mentén;

·a gazdasági növekedés és társadalmi együttműködés különböző típusait, melyek az általánosított evolúciós dinamika révén jelennek meg, s melyek közül egyesek bizonyosan növelhetik fenntarthatóságot;

·a konfliktus és az együttműködés létező mintázatait a Big Data módszertanával;

·a konfliktusok és az együttműködések dinamikáját, mely a komplex rendszereknek egy különleges fajtáját eredményezi.

·Különös figyelmet szentelünk, az együttműködést a rövid távú és változó (kormányzati és multinacionális) önérdekek ellenében hatékonyan segítő ösztönző rendszereknek.


Az emberi nyelv és az együttműködés eredete 



Az emberekre jellemző szoros együttműködés és a természetes nyelv megjelenése nem egyszerűen csak a más főemlősökre jellemző képességek mennyiségi változásának eredményképpen alakult ki. A beállt radikális változások valószínűleg valamilyen kiváltó körülmény hatására indultak el. Ez a körülmény feltehetően a szabadon elérhető gyümölcsök fokozatos visszaszorulása volt a homo erectusok korai korszakában. Központi hipotézisünk szerint a nagytestű állatok vadászata, és a zsákmány ragadozóktól való megvédése vezetett a hatékony együttműködés és az előnyelv megjelenéséhez. Aztán a megnövekedett értelmi és kommunikációs képességek birtokában válhattak lehetségessé olyan "intézmények", mint pl. az egyenlőséget szem előtt tartó táplálékmegosztás. Kutatásunk során kidolgozzuk az együttműködés és a kommunikáció idevágó dinamikáját és ennek segítségével teszteljük a javasolt evolúciós forgatókönyvet megfelelően programozható robotok populációjában.

Együttműködés és a társadalmi normák

A címben jelölt kapcsolatot és a csoporthoz tartozás jelenségét két rivális hipotézis értelmezi. A "normára fókuszáló" hipotézis szerint a csoporthoz tartozás bír funkcióval (ami azért evolválódott, mert az egyedek számára hasznos együttműködést előmozdító normákat eredményez); ezzel szemben a "csak preferencia" hipotézis szerint a csoporthoz tartozás egyszerűen egyéni preferencia, melynek az együttműködés csak a mellékterméke. A két hipotézis eltérő jóslatokat tesz a normák megsértéséről és kikényszerítéséről, melyeket különböző korcsoportba tartozó gyerekek segítségével, kísérletekkel kívánunk tesztelni. Külön figyelmet fordítunk a normák és a fenntarthatóság kapcsolatára.


Kutatók:

Szathmáry Eörs, a Központ koordinátora


Ösztöndíjas kutatók 2016 ősze:

Senior kutatók:

Daniel Brooks: A Perfect Storm: Climate Change, Biodiversity and Emerging Disease
Vladár, Harold P.: Evolutionary Games of the Maintenance of Multi-cultural Societies 

Post-doktor kutatók:

Fedor, Anna: Experimental Evaluation of Evolutionary Models of Insight Problem Solving
Szilágyi, András: Darwinian Evolution on Neural Networks: Building in-silico Systems to Model Cognitive Processes 
Zachar, István: Computational Modelling of Insight Problem Solution with Evolutionary Algorithms




***


Kritikus gondolkodás szeminárium



Az intenzív kutató szemináriumok szenior kutatóknak, akadémikusoknak és fiatal kutatóknak biztosítanak közös fórumot, hogy felfedezzék és megvitassák az információáramlást, kutatást, illetve a tudományt érintő kulturális aspektusokat, amelyek számos jelenlegi társadalmi kérdést, közte a szubjektivitást, identitást, oktatást, illetve az emberiség jövőjét meghatározó szociálpolitikai irányelveket érintik. Párbeszédet folytatnak majd a különböző akadémiai, tudományos és művészeti háttérrel rendelkező tudósok, a mai globalizált, számos problémával küzdő világunk komplexitását illetően. A szemináriumok tárgyát a különböző információs technológiákhoz, algoritmusokhoz, csoportosításhoz kötődő kérdések képezik, illetve ezek társadalmi átalakulásban játszott szerepe. Kiemelt jelentőségű témaként feldolgozásra kerül az ezeknek tulajdonított szerep az emberiséget érintő fenyegetések kezelésében, valamint az oktatásra, politikára, gazdaságra, újszerű szubjektivitásra, illetve digitális identitásra gyakorolt hatásuk. Az említett kritikus gondolkodás egyik legfontosabb velejárója, hogy kiterjedtebb szinergiáknak ad teret az FTI központjainak munkájában, illetve az általuk végzett kutatás kiterjesztésében, azáltal, hogy az elmúlt század tudományos módszereiből fakadó módszertani megközelítéseket újakkal váltják ki. 


A szeminárium felépítése  

Legalább kilenc, háromhetes időtartamú kutatószeminárium adott évente. Az információtúltengést, a mélységeiben való értelmezés és kritikus gondolkodás hiányát megvitató háromhetes szemináriumok késő tavasszal, illetve nyáron zajlanak. A szemináriumokon tárgyalt témák a következők: Az Információs Technológiák Politikai Gazdaságtana, Történelem és Társadalmi Átalakulás, Önmeghatározás. Minden szeminárium három órás időtartamot ölel fel, hétfőtől-péntekig, amelyet közös ebéd, illetve vacsora követ. Átlagosan kettő vagy három kötetet kell elolvasniuk a szemináriumok résztvevőinek, ami körülbelül napi 100 oldalt jelent. Továbbá, a szemináriumok résztvevőinek lehetőleg korlátozniuk kell az információs technológiák használatát, s mellőzniük kell a mobiltelefon, illetve számítógép használatát a szemináriumok során, hogy figyelmük az olvasásra és elemzésre koncentrálódjon. Minden szemináriumot követően a résztvevők beszámolót írnak olvasmányaikról, illetve az érkezesekről. Az így létrejött publikálható értekezéseket és műhelytanulmányokat az FTI egész tudományos közössége számára elérhetővé tesszük. Továbbá, a kritikus kutatásmódszertanban jártas szemináriumi résztvevők "vizuális szociológiai" tanulmányokat szerkeszthetnek a központ szenior kutatójával és kutatási igazgatójával, amelyet a szemináriumoknak létrehozott Vimeo csatornán közzéteszünk. A két szenior félévente monográfiát publikál, illetve cikkek formájában folyamatosan közzéteszik kutatási tevékenységük eredményeit.


Szinergia szemináriumok 

A szemináriumi résztvevők havonta találkoznak az FTI további kutatóival, hogy egynapos, dialogikus jellegű szemináriumok keretében értesüljenek a többi központban zajló kutatómunkáról, illetve véleményt alkothassanak a létrejött tudásanyagot illetően, s a kritikus gondolkodás szemináriumok résztvevőivel tudományos értekezésbe elegyedhessenek. 


***


Publikációk:

Megjelent Abonyi János és Miszlivetz Ferenc Hálózatok metszéspontjain című kötete, mely elérhető itt.


Műhelytanulmányok:

Advanced Research on the Global Economy - Transnational Economies and Management

Central European Studies - Central Europe in a Global Context

Studies in Contentious Politics